Üdvözlet Lee ParillaZzo univerzumában!
Az én világom ugyanaz a világ, mint amiben élünk, csak alaposan meg van szűrve. Magamba szívok jót és rosszat, majd feldolgozva adom vissza: abszurd, szürreális, cinikus, ironikus, görbetükör, filozofikus, vagy éppen bölcs formában.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A nagyYIPYIPkönyv5 folytatása
WC – Tábornoki iroda
– Százados! Két kérdésem van önhöz!
– Akkor nekem lesz két válaszom önhöz, uram!
– Nagyon jó! Nagyon jó! Százados, maga nagyszerű ember! Kérvényezni fogom, hogy léptessék elő!
– Ó, köszönöm, tábornok úr!
– Mi is a következő rendfokozat az esetében?
– Ööö… Izé.
– Hm. Hát… Izé… Na, mindegy! Akkor hagyjuk!
– A száztizedes, uram!
– Ja, persze, persze! Így van! Gondom lesz rá, hogy előléptessék száztizedessé!
– Ez nagyszerű! Szabad tudnom, hogy mi volna az első kérdése, uram?
– Hogyne. Az volna „most még százados, de hamarosan száztizedes”…
– Ön hízeleg, tábornok úr!
– …hogy a gegcsapat hogy’ halad a Szivacs és Hónalj elnevezésével? Van már valami eredmény?
– Igen, uram! Nos, miután a fiúk ízekre szedték a teljes Szivacs és Hónalj dokumentációt, arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a Hónalj volt az, aki bekebelezte a Szivacsot, vagyis kettőjük közül a Hónalj az erősebb, a rátermettebb, a gonoszabb. Ez annyit jelent, hogy a párosban ő az uralkodó entitás, azt is mondhatnám, hogy ő a góré. Ennek megfelelően tehát a helytálló megnevezés a Hónalj és Szivacs volna.
– Hónalj és Szivacs. Nagyon jó! Nagyon jó! Ez remek! Szeretem, amikor kreatív emberekkel dolgozhatom!
– Örülök, hogy elégedett, tábornok úr! És mi volna a második kérdése?
– Mondja, százados, valóban szolgál a bázisunkon egy Bátor főhadnagy nevű tiszt?
– Miért kérdi, uram?
– Mert kaptam egy akciótervet, amelyben egy bizonyos Bátor főhadnagy heroikus módon megmenti a világot a bűnözéstől!
– Ó, hát önhöz is eljuttatta azt a bárgyú akciótervet az a kis seggdugó?
– Megtudhatnám, miről van szó, százados?
– Uram, Bátor főhadnagy nem létezik. Ez csak Kuglinszky tizedes álneve az általa kitalált álomvilágban. Azt képzeli magáról, hogy ő egy szuperhős, és ő fogja megmenteni a világot. Az említett akcióterv Kuglinszky tizedes világmegváltó víziója csupán. Nem kell komolyan venni.
– Akkor jó, mert ha mégis megvalósítaná, búcsút mondhatnánk a munkánknak!
– Nem kell ettől tartani, uram!
– Ez a Kuglinszky tizedes egy idióta!
– Igen, uram. Magam is az vagyok. Akarom mondani, magam is azt gondolom!
– Százados, idiótákra nincs szükségünk! Rúgja ki!
– Nem tehetem, uram!
– Miért nem? Talán nem vigyázott eléggé a kis titkaira? Megzsarolta magát?
– Nem, nem, uram. Másról van szó. Már teljesen a szívemhez nőtt. Annyira hiányozna, ha elmenne. (szip-szip)
– Nos, ahogy gondolja. A magánéletük végül is nem rám tartozik. Most leléphet. És százados! Addig vissza ne jöjjön, amíg ki nem találta, hogyan engeszteljen ki engem! (szip-szip)
– Jaj, főnök!
…
* * *
A nagy leszámolás
A bűnözés növekszik.
A rendőrség tehetetlen.
A lakosság pedig rettegésben él.
Bátor főhadnagy, a rendőrkapitányság szupertitkos különítményének egyetlen tagja így hát nem várhatott tovább. Reggel felkelt hűséges kiskutyája mellől, hogy leszámoljon az alvilággal. Hosszú utat kellett megtennie, mert a hazai szervezett bűnözés éppen nem tartózkodott idehaza. Példa nélkül álló izgalmas kalandokat élt át, mire célját elérte.
Először is repülőgépét arab terroristák eltérítették, de neki sikerült kiugrania, miután a gépet egy felhőkarcolónak kormányozta, ahol éppen az ázsiai alvilág nagykutyái tanácskoztak.
Óriási robbanás volt. A kínai negyed harmada félig leégett.
De Bátor főhadnagynak nem esett baja, csak amikor zuhanása véget ért egy száguldó vonat tetején. Az orrát eltörte, és a lépe is leszakadt. Miután sebei begyógyultak, tönkretette a vonat fékszerkezetét, mert rájött, hogy a vonaton éppen az orosz maffia utazik. Az elszabadult szerelvény mindent elpusztítva csapódott be a pályaudvarba, ahol éppen a turistának öltözött amerikai alvilág várakozott átszállásra.
Óriási robbanás volt.
A gyerekek sírtak.
A nők sikoltoztak.
A férfiak meghaltak.
De Bátor főhadnagy még ezt is túlélte. Az ütközéskor lerepült a vonat tetejéről, és egy kamionkonvojnak ütődött, amelyben éppen az évezred legnagyobb kábítószer-szállítmánya volt.
A robbanás óriási volt.
A kamionok ráborultak az éppen ott munkálkodó zsebtolvajok nemzetközi szövetségére. Bátor főhadnagy pedig a lökéshullámtól felrepült, majd rázuhant egy tengerjáró luxushajóra, ahol éppen a korrupt rendőrök töltötték meg nem érdemelt szabadságukat. A főhadnagy a zuhanása által óriási lukat ütött a hajó fenekére.
Robbanás nem volt. Csak mindenütt puffadt holttestek.
De Bátor főhadnagy még ezt is túlélte, méghozzá karcolások nélkül. Csonttörései viszont voltak, és agyának veleje is kifordult a koponyájából. De ő sitty-sutty összevarrta a sebeit, majd kimászáskor erőből berántott egy magasfeszültségű vezetéket a vízbe, ahol az éppen ott fürdőző pedofilok mind szénné égtek.
Nagy égés volt.
Bátor főhadnagy megállíthatatlan sikerei öngyilkossági hullámot indítottak el a még megmaradt bűnözők körében. Hamarosan bűnösök vérétől ázott az egész világ. Börtönök és idősek otthonai váltak örökre csendessé.
Az emberiség végre felszabadult az elnyomás alól.
Bátor főhadnagy leporolta zakóját, átvette kitüntetéseit, megcsókolta a nőt, majd dolga végeztével a nap végén hazament, elmondott egy szakállas viccet, amitől hűséges kiskutyája halálra röhögte magát.
* * *
Titkosított maffiatörténeti dokumentum
Csiklandós Johnny
– Tudni akarom, ki a felelős mindezért! – szólt dühödten a nagyváros hírhedt alvilági maffiafőnöke. Egyik talpnyalója hajolt oda hozzá, és halkan, egyenesen a fülébe súgta:
– Csiklandós Johnny… – kis hatásszünetet tartott, megvárta, míg kikerekednek a vezér szemei a döbbenettől, majd folytatta. – Már megint nem bírta féken tartani eltévedt vágyait. Újból megerőszakolt egy kiskorút. Csakhogy ezúttal a rendőrkapitány ötéves kislányát! Ezzel tönkretette a rendőrséggel való zavartalan együttműködésünket, amely két hosszú évtizedünkbe, és ki tudja hány millió dollárunkba került! Hát ezért kell menekülnünk, és ilyen lepusztult gyártelepeken meghúznunk magunkat!
– Látni akarom Csiklandós Johnnyt! – ordította el magát a gengszterfőnök.
Kongott az ürességtől a gyárépület, melyben a vaksötétséget csupán egyetlen helyen törte át a fény: a vezér trónusa előtt. A dermesztő csendben cipő kopogása hallatszott egyre és egyre közelebbről.
Csiklandós Johnny érkezett.
Átlépett az alvilági tagok gyűrűjén, és beállt a vezér előtti fényárba. Hófehér cipőt, öltönyt és kalapot viselt. Viselkedésére a túlzott nyugodtság volt jellemző. A playboy egy laza mozdulattal megvakarta testének nadrágszíj alatti hajlatát, majd unalma jeléül zsebre rakta a kezét.
– Johnny, Johnny, Johnny! – kezdte a vezér forrongó dühét visszafojtva. – Csúnya dolgot tettél! Amit tettél, az megbocsáthatatlan! De én mégis megbocsátok neked! Azért, mert fiamként szeretlek. Fiammá és örökösömmé fogadtalak. Megbocsátok, és a Család is megbocsát neked. De figyelmeztetlek, ez volt az utolsó alkalom! Ne tégy még egyszer ilyet, azt ajánlom!
Csiklandós Johnny türelmesen és nyugodtan hallgatta a vezér kemény szavait, majd a társalgást lezáróan így szólt:
– Kérlek! Ha téged ez zavar?!
Azzal megfordult, és ugyanolyan könnyedséggel, mint ahogy érkezett, elhagyta a társaságot. Alakja lassan eltűnt a sötétségben, cipőjének kopogását pedig elemésztette a végtelen csönd.
HÁT ÍGY SZOKOTT LE CSIKLANDÓS JOHNNY
A HEREVAKARÁSRÓL!
* * *
A helyszín egy átlagos, forgalmas buszmegálló. Egy férfi lép egy meglehetősen nőies nőhöz.
– Elnézést, uram! Tudna nekem segíteni?
– Uram?!!! Talán hölgyem!
– De hát szőrös a nyaka!
– Micsoda?! Hogy szőrös a nyakam?! Te jó ég!! És ha a fülemet találná szőrösnek, akkor disznó volnék?!
Egy gyerek kezdi húzogatni a nő szoknyáját.
– Bácsi, kérem! Meg tetszik tudni mondani, hogy mennyi az idő?
– Én nem vagyok bácsi! Én NŐ vagyok!!!
– De hát szőrös a…
A gyerek kap egy nyaklevest a nőtől. Aztán megjelenik egy paraszt, és fülön ragadja a nőt.
– Na, most megvagy Töfi, te büdös disznó! Látom, megtanultad kireteszelni az ólajtót!…
A paraszt magával viszi a nőt, egy előbukkanó riporter pedig kommentál.
– Nagyvárosaink utcáin mindennaposnak mondhatók az ilyen jelenetek. De vajon van-e valaki, aki megértette, mi is történik? Aligha. Ezért is jó, hogy én, és mindent elsöprő, gátlástalan kíváncsiságom jelen van! A szemeinket kiszúró tény pedig a következő: a körülöttünk élő állatok lassan a fejünkre nőnek! Bizony. De hogyan lehetséges ez a rohamos fejlődés? Vajon mi késztetheti arra az állatokat, hogy beilleszkedjenek modern emberi társadalmunkba? De azt is kérdezhetném, hogy mik, vagy inkább KIK állnak az ügy hátterében? Íme egy újabb leleplező riport a lerázhatatlan P. Horász Tóbiástól! Felkészültek az igazságra? Akkor tessék:
Hogyan csináljunk törvénysertést?
Első lépésként szerezzünk egy disznót. Azon kevesek, aki már láttak ilyet, beszámoltak róla, hogy a disznó egy ujjnyi vékony kacskaringóval kezdődik, aztán drámai hirtelenséggel kiszélesedik, ezt tartja egy darabig, majd végül érthetetlen módon egy amorf fejformában ér véget. A test négy ponton van alátámasztva, hogy fel ne boruljon. Így fest az állat kívülről, de belül is hasonlóan bájos. Ennek megtekintését azonban csak azoknak ajánljuk, akik beférnek a fogakkal teli szájon, kiférnek a kacskaringó alatti lukon, és kedvelik az extrém kalandokat.
Miután meggyőződtünk róla, hogy az állat, amit szereztünk, valóban egy disznó, és nem egy zöldszemes ostoros, fogjunk egy hosszú kést, és egy mély nyakon szúrással öljünk ki belőle mindent, ami az élettel összefüggésbe hozható.
Ezután egy gázpörzsölővel gyújtsuk fel a bőrét, de csak azért, hogy szokja az égést.
Következő lépésként szertartásszerűen mossuk meg, ily’ módon kifejezvén azt, hogy porhüvelye immáron új körforgásba kezdett.
Fogjuk meg újra a kést, és az állatot a hasán vágjuk fel teljes hosszában.
Most következik a munka komolyabb, lényegi része: távolítsuk el az állat gerincét, szívét és agyát, ezekre ugyanis a továbbiakban már nem lesz szüksége. Az üresen maradt koponyát érdemes vattával kitömni, ami ugyan gondolkodni nem tud, de legalább kényelmes viselet.
Ezt követően az egész testet, mint egy bevásárlószatyrot, pakoljuk ki, majd egy merőben eltérő elrendezési terv szerint mindent csomagoljunk vissza a beleibe.
Nincs is más dolgunk hátra, minthogy az átoperált sertést behajítsuk a kamrába, és türelmesen várjunk. Itt dől ugyanis el, hogy az operáció sikeres volt-e, vagy sem. Ha jól végeztük a dolgunkat, akkor az alany a kamra hidegében elkezd majd fázni, ezért öltönyt húz magára, és már készen is van a politikus, azaz maga a törvénysertés!
Köszönjük, hogy ma is velünk tartottak! Reméljük, mindenki kedvet kapott a pártalapításhoz!
A jövő héten ellenőröket fogunk készíteni: APEH ellenőrt hiénából, és BKV ellenőrt görényből!
* * *
A „Hogyan készítsünk mesterműveket?” mai adásában Leonardo da Vinci Mona Lisa című híres festményét fogjuk elkészíteni. A művelet mindössze két lépésből áll, így bárki beláthatja, hogy ennél egyszerűbben képtelenség műalkotást létrehozni!
Első lépés: Vegyünk egy üres festővásznat!
Második lépés: Ezerévente egyszer adódó, isteni tehetséggel fessük meg a képet!
A műalkotás ezzel készen is van! Ugye nem is olyan bonyolult!
Következő műsorunkban Rodin Gondolkodó ember című szobrát fogjuk egy darab sziklából kifaragni, szintén két lépésben. De vajon hogyan? Jövő héten megtudhatják!
* * *
Folytatás A nagyYIPYIPkönyv7 menüpont alatt!
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 12
Tegnapi: 32
Heti: 88
Havi: 190
Össz.: 31 736
Látogatottság növelés
Üdvözlet Lee ParillaZzo univerzumában! - © 2008 - 2024 - leeparillazzo.hupont.hu